Üres

Összesen: 0 Ft

Maghun Világörökség és Hagyomány

Hagyományőrző kézműves termékek webáruháza Zsűrizett míves termékek, viselet, magas műveltség...

Zuhanás a téridőbe

Beküldő: Bednarik Richárd, 2016-05-03 19:38

Zuhanjunk bele a téridő szerkezetébe!

Utazzunk egyet hagyományőrző módon! Őseink tudása, a Mag-központú gondolkodás tanítása a terítőkbe van kódolva. Megismeréséhez a magyar (magerős, ma agyerős, magáradatos, hunoros-magoros, tehát honőrös-magőrös) világmodell és a hagyományok ismerete szükséges. Kezdjünk hozzá képzeletbeli utazásunkhoz, készítsük elő a terepet! Szükségünk lesz néhány képzeletbeli dologra: terítőre, asztalra és fényforrásra.

 

Kézzel hímzett téridő terítő csodák

Matyó, gömöri, mezőségi, bagi, kalocsai, rábaközi, torockói, kunhímzéses és más tájegységek mintái nagy választékban.

 

Mindenki el tud képzelni egy súlytalan asztalt, de akár azt is, ahogyan azt magunk előtt forgatjuk. Ez egy számítógépnek már igen komoly műveletek sokaságát jelenti. Nekünk mindez mégis megy, minden erőfeszítés nélkül, egy pillanat alatt.

Képzeletbeli fényforrásunkat a belső látásunk adja. Amikor képekre gondolunk olyankor fény képződik a fejünkben. Létre jön, tehát életre kel a sötétben. Ott leszünk ezáltal, ahol az elért elem, az ért-elem él, ahol az ürességben a teremtő erő alakot képez, ott ahol az éter él. Ez az elme eleme, itt aztán elemében van!
A fénymag az igemag (angolul a kép image). A hang rezgéséhez és terjedéséhez anyag kell (levegő és hangképző szervek), a fény magosabb (magasabb) szintű rezgés, a semmiben is terjed.
Amennyiben a belső képeinket jól tudjuk mozgásba hozni, akkor a teremtést gyakoroljuk. Ez egy hatalmas (hat-alommal bíró) képesség. Lényegében teljes sötétségben is tudunk fényre gondolni, fényt összpontosítani és valamire teríteni, vagy akár 3 dimenzióban kiterebélyesedve téríteni. Az ember összpontosítva és kiárasztva a fényt, tehát képes teremteni. Mondhatja azt, hogy: A saját elmém az én terem, ott van az hely ahol az öntudatom létrejön, ahol a fény terem. Amikor a belső hang és képalkotás egyszerre működik akkor a két agyfélteke egy. Az egy agyam tehát az én fényterem.

Örök fény alapú életformák vagyunk jelenleg egy szén alapú biológiai testben. Testünket képzeletben el tudjuk hagyni, olyan kicsinek képzeljük magunkat és a nézőpontunkat, hogy mindenhova beférünk. Kezdjünk hozzá a képalkotáshoz, a fényutazáshoz!

Fantáziánk határtalan, mégis kezdetben maradjunk két lábbal a Földön, használjuk a tömegvonzást (gravitációt). Használjuk úgy, mintha azt bármikor ki is tudnánk kapcsolni!
Egy asztalt forgatni a levegőben nem nagy ügy. Jobbra balra, egyre gyorsabban megy. Játszhatunk a lábaival, leválasztva azokat a lapról, keretet készíthetünk belőlük, forgathatjuk a keretet az asztal lapja felett. Az asztallábakból alkotott kereten áthúzhatjuk az asztallapot, ha kell lekicsinyítjük hogy átférjen rajta.
Tegyük le azt az asztalt, szépen, egyben és most már az asztalterítőre összpontosítsunk! Állítsuk jó erősre a gravitációt, maradjon most már az az asztal a helyén. Ne a fantáziánk játsszon velünk hanem mi ővele. Pontosabban váljunk eggyé gyors tudat feletti részünkkel és így érdekesebb helyekre is eljuthatunk.
Képzeljünk el egy hímzett terítőt és hajtogassuk össze élére!

Az összehajtott és jól levasalt asztalterítőt sík felületre helyezünk, rá az asztal lapjára, középre. Feltesszük tehát azt, az alaposan felkészített lapos asztallapra. Az összehajtott terítő is lapos, egyenesre vasalt lapokból áll. A lap a sík, ez az alap. A lap oldalnézetből él.
Több lap oldalnézetből: élek. Hajtogassuk szét úgy, ahogy kell, hogy befedje az asztalt!
Képzeletbeli terítőnk a kihajtás után teljesen lapos, a vasalás nyoma nem is látszik rajta.

Vizsgáljuk meg az üres, hímzés nélküli részt! Lelki szemünk segítségével, az irányított képzelet képességével, belezuhanunk ("zoom"-olunk) majd az anyagba. Láttunk már közelről lepedővásznat, hát becsukjuk a szemünket és elképzeljük azt, amit nagyítóval látnánk. Ja, hogy megy ez nyitott szemmel is, olvasás közben? Két helyen vagyunk egyszerre... Ilyenkor nyitjuk ki jobban lelki szemünket. Utazásaink hatására majd egyre jobban fel fogjuk szabadítani ezt a "nem teljesen szabad szemünket", ami egyes kultúrákban a harmadik szem, tudományosan agyunk közepén a tobozmirigy. Mi hívjuk csak nyugodtan a lelki szemünknek. Lelki szemünkkel jóval többre vagyunk képesek mint egy nagyítóval.
Helyezzük magunkat a szövetbe! Nézzük a cérnahálózatot! Egyenesekből áll, de jobban megnézve az egyenesek íves spirálok csavarodásai. Messziről négyzetháló, innen nézve meg egy kötélrendszer. A kötelek több szálból vannak összecsavarva és egymáson hol alul hol felül, teljesen szabályosan vannak összebújtatva. Ha kiemelkedünk kicsit a kötélzet síkjából, akkor újra látjuk a rácshálót, de már az elemi szálakkal, a fonott kötélzettel együtt. Közelről nézve, néhol a kötelekből egy-egy vékonyabb csavart szál lóg ki. Nem tökéletes csak kötött, fonott köteles.
Hoppá, közben egy szinttel beljebb jutottunk...

Képzeletben utazunk, zuhanunk, leképezzük a képi adat-áradatot, közben a képi gondolkodásunk segítségével kimondjuk amit látunk. A magyar nyelv erre képesít bennünket. Szóval zuhanunk, egészen a szövetig és így eljutunk egy "szabad szemmel" már alig kivehető térhálózatba. Cérnaszálakból épített lap. Lebegünk itt egy kicsit, a szálak között gondolatban.
A továbbiak megértéséhez szükség van az emberi gondolkodás hagyományőrző alapjainak ismeretéhez. Nem kell sok mindent megjegyezni, csak azt, hogy emberi testben, a Földön létezve a férfi és a nő két különböző minőséget képvisel. Egymást jól kiegészítik mint két fél, a fél-elem-et és két-s-ég-et leküzdve egy-s-éget alkotnak a szer-elemben. Megfelelő kultúrával egy tökéletes minőséget képesek elérni.
Hagyományosan a férfi minőség a kiáradó, a napsugár, az egyenes. A nő a vevő és visszatükröző, a holdsarló szerű és az íves. Adám Ádám (a világnak), vevém ívem: Évám. Kezdetben még nem volt férfi és nő, csak Ádám volt. Ő még nemtelen, tehát nem nemes de már neves. Ádám bordájából, így az egyik ívéből lett Éva (közben kialakult a: név az Te) majd létrejött a kulturált nemiség és nemesség. A rovás jelkészletben egyébként az "N" betű az ív, a Nő betűje. Angolul Éva neve Ív (Eve). Jegyezzük meg, hogy az elsődleges szinten az egyenes a férfi, az íves a női minőséghez áll közelebb. Ez a hagyomány alapja. Most pedig térjünk vissza a szövet fölé, a szövetség alapjaihoz!

A üres szövet anyaga valójában lyukakból és anyagból képzett rácsháló. Egyenesekből áll, szabályos négyzethálót alkot. Ez a háló egy elsődleges sík, az alap lap ami képes a meghajlásra. Most, ezen a szinten (az asztalra kiterítve) még egyenes. Egyébként pedig olyan mint a téridő szerkezete, amit meghajlít egy csillag vagy bolygó, elhajlítja az anyagsűrűség és az energia változása. A szövet anyagát vizsgálva egy szabályos, egyenesekből álló, mondhatni, adatelhelyezésre váró 2 dimenziós síkot (mátrixot) látunk. Nincs itt semmi, de mégis van valami. Egy változásra képes térszerkezet, hiszen levehetjük az asztalról, más formát is adhatunk neki. Egy hálózat, mely elő van készítve a hímzés befogadására és megtartására.
Utazásunk elején vagyunk még, de hogy komoly dologról lesz itt szó, azt már sejthetjük, sejt szinten érezhetjük...
Maga az asztalterítő olyan tudásba avat be mint a meghajlított téridő szerkezetének a megértése, amiben az égitestek térülnek fordulnak, pályán maradnak, tehát keringenek. A téridő szerkezete a "térítő-terítő". Ez a lap az alap. Vizsgáljuk meg alaposabban, folytassuk képzeletbeli utazásunkat a térben és az időben!
Maradjunk még a hímzés nélküli, fehér, szűz résznél. Az egyenesekből álló térítő-terítő anyaga még sík. Még nem térül, még csak fekszik az asztallapon, tehát terül.
Tudnunk kell, hogy a természettisztelő népeknél, a Világmindenség megértése felé járható utak, a teremtés geometriáján keresztül is vezetnek. Az emberi felfogás kiterjesztéséhez (mind térben, mind időben) a hagyományok alapos ismerete alapfeltétel.

Emlékezzünk vissza, hogy "A lap a sík, ez az alap. A lap oldalnézetből él. Több lap oldalnézetből: élek." A létsíkok között szabadon átjárhat az örök életű lélek.
Mag-központú gondolkodásunkban több létsík, több párhuzamos létezési alap létezik. Ezek között lelki szemünk segítségével révüléssel is utazhatunk. Ha már képzettek vagyunk akkor egy összehajtott terítőn is át tudunk látni.
Hajtsuk össze a terítőt élére, több rétegben és zuhanjunk bele újból rettegés nélkül. Teresítettük a rendszert, a lapokból egy összetett rendszert alkottunk. Ez már egy több dimenziós tér. Nem csak 3 dimenzió van, nem csak 6 irány. Hiszen kifelé és befelé is tudunk menni, ráadásul a terítővel közben alakot ölthetünk.

Több lapon, több időben lehetünk jelen egyszerre. Gondoljunk csak egy gyönyörű, hagyományőrző női viseletre! Hú mennyi fodros szoknya és ráadásul pördül aki viseli. A nő ünnepel és táncol a viseletben, viselkedik benne úgy, hogy tisztában van a ruhadarabokban jelenlévő tanítási rendszerrel. Ez adja a viselkedés alapjait, nem pedig egy divatbemutató. Egy hagyományőrző viseletben nemes a mozgás mert egy sokkal nagyobb Világegyetemből való a viselője is.
Térül fordul, forog, perdül, táncol. Népi viseletében a világmodellek forognak. Forog a világ, a sokféle virág amikor a nő táncol benne. Több réteg, fodros ruhadarab egymáson perdül és fordul, miközben a női testtől hol eltávolodik, hol rásimul...

Terítők és viseletek nagy választékban a Maghunban!