
A subrikát országszerte készítették. A subrika az egyik legelterjedtebb hímzéstechnika. Nem csak az öltözködésben, hanem a lakás díszítésében is szerepet kapott. Többféle elnevezése is ismeretes: pl.: szálvonás, zsubrika, zsubrikálás, stb. Anyaga: finom lenvászon, Mezőkövesden fekete klott. Fonala: az alapanyagtól függően - hímzőfonál, szsnes gyapjúfonál, kender vagy pamut fonál Színezése: lehet egy szín vagy több szín.
Karádi fehér hímzés:
Öltése: kezdő öltése a szegély képező fogas öltés. A szövőöltés mintás alkalmazása. Kettő-, három-, négy-, öt-, vagy többsoros subrika.
Alkalmazása: régen lepedővégeken, oltárterítők szélén, ingek bő ujján, gatyaszáron, kötényeken. Ma: blúzok elején, ujján, ruhák felső részén, lakásdíszítő tárgyakon (párna, falvédő, stb.) Subrikálássa ki lehet emelni egy-egy motívumot. Lezárja, gazdagítja a munkát. A subrika a textilbe varrott csipkék csoportjába tartozik. A textilből szálat húzunk, s a bentmaradt szálakat mintázottan átszőjjük.
Hazánkban nagyon elterjedt technika.A subrikát hímzőkeret segítségével varrjuk, s ügyelni kell a hímző szál egyenletes húzására, különben nem lesznek szép egyenletesek a keletkező lukacskák.
Palóc madaras minta subrikával:
Egy hetényi mese: Történt egyszer hogy a hetényi özvegyasszonyt megátkozták, mert minden kérőjét kikosarazta. El is jött érte az ördög. Az özvegyasszony ígéretet tett, hogy igent mond, ha hamarabb elkészül a kézimunkával, mint ő. Az ördög úgy gondolta, ha hosszú cérnát fűz a tűbe gyorsan elkészül. A cérna olyan hosszú lett, hogy az ördögnek ki kellet ugornia az ablakon, megkerülnie a házat, hogy ismét bele tudjon szúrni az anyagba. A nagy futkosástól hamar elfáradt s egyre lassúbb lett. Közben pedig a szép özvegynek szorgosan járt a keze. Így győzte le a hetényi subrika az ördögöt.
Karádi hímzés
Hercegszántói hímzett terítő (Tervezte és hímezte: Huszka Zsuzsanna)
Ajánló!
Hímzett terítők, lakásdíszek, viseletek felnőtteknek és gyerekeknek, akár egyedi igényeknek megfelelően is!
Bevezető kép: Buzsáki fehérhímzés subrikával
A cikk írója: Kozma Andrea