Árpádkori hajfonatkorong a szélein szironyozással (bőrfűzéssel) díszítve. A veret antikolt (nem sötétedő), ezüstözéssel van ellátva. A magyar felülnézeti világképet mutatja be. A négy szent égi folyó a Paradicsomban, a négy égtáj körforgása és a négy irány mutatkozik a teremtés központjából. A teremtésben találkoznak a szögek és az ívek, amik átvezetnek bennünket a tarsolyokról ismert csokorpálmás jelképekbe.