...mesénk kezdőmondata ez. Első hallásra földrajzi távolságokat sejtet ez a mondat, azonban az üveghegyekről elmondhatjuk, hogy azok bizony időbeli távolságokat is jelenthetnek, azt hangsúlyozva, hogy az esemény milyen nagyon-nagyon messzi időkben történt. A jégkorszakok idején Európa északi részét teljesen befedő, helyenként akár kilométeres vastagságú (égig érő!) jégtakaró megnevezéséről lehet szó. A jég áttetszőségét ismerve természetes, hogy a mesélő ezeket üveghegyeknek láttatta.

Ismeretes, hogy a mesék eredetileg a felnőtteknek szóló jelképes (ezért meseszerű) történetek voltak. A bennük szereplőkkel a régmúlt történéseit és az ezekből levonható erkölcsi tanulságokat, tanításokat hagyományozták szájról-szájra. Ebben a könyvecskében azon életképekből szerepel néhány, amik ott történtek, ahol a meséinket továbbadták, mégpedig az üveghegyeken innen, a Kárpát-medencében és az innen kisugárzó, vele szerves egységben lévő területeken.

Ma már tudjuk, hogy a jégkorszakok ideje alatt a Kárpát-medence folyamatosan emberlakta terület volt. Az utóbbi 12 millió évből látható e könyvecskében egy szűk bemutató, de – hogy a jeges példánál maradjunk – ez mindössze csak a jéghegy csúcsa!