A magyar turáni ornamentika története
A magyar hagyományőrzők egyik legféltettebb könyvének újrakiadása. Több mint 300 ábra, ezernél is több régészeti leletről. A mai...
Ajánló:
Képességfejlesztő társasjáték az egész családnak
A szimbólumok megfejtése, az ősi kultúrák összefüggései, rovás tanulás
magyarság bálványimádó módjára teljesen behódolt a nyugati civilizációnak, kivált az iskolázottakból, a tanultakból álló része és nem becsüli a sajátját, sőt lenézi és parasztosnak tartja azt az ornamentikát, amit most bemutatni akarok. Önmagának ez a megtagadása már a középkorban kezdődik s az idegen uralkodó családok alatt mind erősebb lett, tápláltatván a beözönlő idegenek által úgy, hogy ma már a nép is elhagyja festői ősi viseletét az értéktelen, szegényes, nyugati divatért, amibe igaz, hogy az elszegényedés is belejátszik. Ez elő a fajmegtagadó, nemzeti önérzetet tipró és megsemmisítő áradat elé akartam egy követ dobni munkám anyagának összegyűjtésével, gondolván, hogy majd csak akad több kőhordó is.
1929 Karácsonyán, a m. k. vallás- és közoktatási Miniszter úrnak ajánlva. 180 oldal.
Ahogyan Huszka –mint első néprajzosunk- hirdette és gyakorolta az elvet, miszerint díszítőművészeti örökségünket korszerűsíteni, újra behozni a napi használatba igen hasznos és javallott, úgy használják a könyvet forrásként fafaragók, ruhakészítők, tetoválók, hozzájárulva ezzel, hogy jártunkban- keltünkben nap mint nap találkozhassunk és gyönyörködhessünk őseink nem mindennapi díszítőművészetében.