A pozsonyi csata
Hadiparancs: „Irtsátok ki a magyarokat”!
A X. század legnagyobb csatáját a magyarok vívták 907-ben...
Ajánló:
a bajorok által vezetett egyesült európai keresztes hadakellen. A csata eredménye ismert: a magyar haderő tönkreverte a megsemmisítésükre érkező keresztes sereget és a győzelmével biztosította a magyarság fennmaradását a Kárpát-medencében.
A csata lefolyása és előzményei azonban kevésbé ismertek. A mai napig rejtély és elhallgatás fedi a történteket. A legfontosabb kiváltó ok természetesen a magyarok letelepedése volt a Kárpát-medencében. Egyesülve az itt élő avar rokonaikkal, a magyarok egy erős birodalmat alapítottak és meggátolták a frankok és a bajorok keleti terjeszkedését. Nyugaton attól tartottak, hogy a megerősödött magyarság nagyhatalmi politikát fog folytatni és visszaállítja Atilla Hun Birodalmának a Rajnáig és az Északi-tengerig terjedő hajdani határait.
A nyugati hadjárat előkészítése a magyarokkal szövetséges Arnulf német-római császár halála után (899) indult el, kezdetben lelki és vallási síkon. A magyarokat a végsőkig démonizálták, az Apokalipszis vészt hozó lovasainak és az ördöggel szövetséges, kegyetlen keresztényellenes pogányoknak kiáltották ki. A cél a magyarellenes európai keresztény összefogás megvalósítása és a magyarokat legyőzni képes keresztes had felállítása volt. A lelki felkészítés és a templomokban hirdetett pogányellenes propaganda sikerrel járt és 907 tavaszán egy hatalmas keresztes haderő gyűlt össze Ennsburgban és megfogadva Ludwig király hadiparancsát; „Irtsátok ki a magyarokat” („Hunguros eliminandos esse”) elindult a magyarok és az avarok megsemmisítésére.
A szerző figyelembe vette a IX. és a X. század valós történelmi eseményeit és az eseményeket befolyásoló főszereplők indítékait.
A magyar és a magyarbarát oldal főszereplői: Árpád kende, Kurszán horka, Szabolcs gyula, Ürkünd besenyő kagán, Arnulf német-római császár és Formosus pápa.
A magyarellenes keresztes szövetség főszereplői pedig Adeltrude spoletói császárnő, VI. Stephanus pápa, III. Sergius pápa, Theodóra, a dúsgazdag római özvegy, Leo bizánci császár, Thietmar salzburgi érsek és Luitpold bajor herceg.
A magyarok hatalmas győzelmet arattak a Pozsony környéki csatákban, hosszú időre elvették nyugati szomszédaik kedvét a Hunguria elleni támadástól és végérvényesen biztosították a magyarság fennmaradását a Kárpát-medencében.